Vannak dolgok, amikről nagyon nehéz beszélni. Vannak ügyek, amik nem népszerűek, nem szexik, és nagyon megosztóak. Ilyen a hajléktalan ügy is.

Nagyon nehéz a hajléktalanokkal foglalkozó civil szervezeteknek megszólítani az adományozókat, mert (főleg a városi emberek) meglehetősen sok előítélettel élnek velük szemben. Akármennyire is tagadnánk, utáljuk ha büdös a busz, ha rontják az utcaképet, ha leszólítanak és pénzt "tarhálnak", hogy részegeskednek stb. Ennyit látunk belőlük, és úgy gondoljuk tudunk mindent.

A kanadai Raising the Roof szervezet egy zseniális kampányt hívott életre, hogy érthetőbbé tegyék a hajléktalan ügyet, és lebontsák az előítéleteket. A hajléktalanok maguk válaszolnak a velük kapcsolatos tweetekre. ...

Valamilyen viszonya mindenkinek van az adományozással, felelősségvállalással. Legfeljebb az, hogy nem gondol róla semmit. De milyenek is nagyjából (szerintünk és Magyarországon) az adományozó típusok?

1. A régi idők „öregje” – Ez nem az állam dolga lenne? – kérdezi. Mindig van egy története arról, hogy az ő idejükben (a szocializmusban) mi mindent adott az állam az embernek. Hogy mindenre volt egy megoldás. Olyan amilyen, de volt. Fel sem merült, hogy a nép egyszerű gyermekének tenni kellene valamit másokért, a közösségért. Mert a gépezet helyetted dolgozik, helyetted dönt, és elhiteti, hogy segít.
2. A bizalmatlan – Úgyis lenyúlják, minek adjam? Ő a mindent tudó. Tök mindegy, hogy az alapítványok, egyesületek alapvetően nem ...

Idős hölgy elbizonytalanodva lép előttem a lépcsőn. Magától mozdul felé a testem, magától karol belé a kezem. Utána lép csak működésbe az agyam: „Segíthetek?” De addigra már belekarolva át is segítem a következő lépcsőfokon, majd aggódva figyelem, biztos, jól döntöttem-e, hogy nem kísérem tovább, nem ültetem le egy székre, nincs-e szüksége orvosra. Később megnyugodva látom, hogy tova topogott, túl van múló rászorultságán.

Este családi tévénézés, újabb sztárparádé megy sms küldési lehetőséggel. „Anya szavazzunk, nehogy kiessen…” már nem is emlékszem kicsoda, jön a felhívás a gyerekemtől. „Az pénzbe kerül…” szól anyai szigorom. „Akkor legalább küldjünk a UNICEF-nek 500 Ft-ot!” érkezik kapásból a ...

Szükséged van valamire? Nem tudsz élni anélkül, hogy el nem készül kedvenc filmed folytatása? Akkor adj bele te is. Ma már teljesen megszokott, hogy a közösség összedobjon a neten egy projektre, mert beszállni egy ilyenbe maga a coolság. De tényleg. Még a kedvenc Forma-1 csapatodnak is adhatsz pénzt, ha szeretnéd a következő futamon látni őket.

De szembe szoktál-e nézni azzal is néha, ami nem ilyen cool. Azzal amitől nem várhatsz magad számára nyereséget. Teszel valami olyanokért, olyan ügyért, ami nem a jól-létedet szolgálja?

Ha nem, akkor azért hívunk erre a blogra, ha igen, akkor meg azért.

Mert szeretnénk megmutatni neked, hogy a jótékonyság jó. Sőt neked is jó. Hogy a társadalomért, ami körülvesz, felelősséget kell ...